A tájház Visk főutcáján található, néhány méterre a magyar középiskolától. A száz-százötven évvel ezelőtt épített falusi ház csöndje, hűs levegője üdítően hat a látogatókra. Paraszti használati tárgyak - szépen faragott talpas guzsaly, mángorlófa, pohárszék, gyékényből font kenyérkelesztő kosár stb. képezik a kiállítási tárgyakat.

  Az ungvári vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, az Ungvári Szabadtéri és Néprajzi Múzeum található. A múzeumot a várdomb oldalában alakították ki rendezett utcákkal, templommal, iskolával és virágoskertekkel, s teljes áttekintést nyújt Kárpátalja népi építészetéről.

  A tiszaújlaki Tisza-hidtól nem messze, a település határában található a Turulmadaras emlékoszlop, ahol a kárpátaljai magyarság minden év júliusában megemlékezik az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulójáról.

  A helyi György Endre kastélyban 1987-ben nyílt meg a Tiszapéterfalvai Képtár, melynek tárlati anyagát kárpátaljai festőművészek munkái alkotják. A gyűjteményben közel 200 festmény és szobrászati alkotás található.

A Tiszabökényből Tiszapéterfalvára vezető főút közelében találjuk a Tiszaháti Tájmúzeumot, vagy más néven Skanzent. A Tiszaháti Tájmúzeum jellegét tekintve egyedülálló a térségben: a kárpátaljai magyarság történelmének és a tiszaháti magyarság népi kultúrájának hiteles bemutatására hozták létre 1978-ban. Szerkezeti felépítését tekintve két egységet foglal magába: az 1890-ben épült Fogarassy-kúriában berendezett helytörténeti kiállítást és a falumúzeumot.

   1986-ban és a rákövetkező 1987-es esztendőben egy kemerovói régész, Viktor Bobkov és csoportja Tiszacsoma határában 26 sírt tárt fel. A feltárt X. századi temető sírjaiból szablyák, kardok, nyílvesszők, íjmerevítő csontok, női ékszerek, edények kerültek elő.

  Ha Szolyvát nem a gyorsforgalmi úton közelítjük meg, hanem Újtövisfalva (Dracsino) település irányából, akkor az út bal oldalán fehér márványkőből emelt obeliszket láthatunk.

A település neve szorosan összefonódik a sztálini terror idején „malenykij robotra” elhurcolt emberek, főként magyarok és németek emlékére létrehozott parkkal.

  A XIX. század második felében Kárpátalján a hegyvidéken számos helyen bányásztak vasércet. Akkoriban több kisebb-nagyobb vashámor működött a vidéken. Csodával határos módon egyedül a rókamezői kovácsműhely maradt meg. A rókamezői nem egyszerű, amolyan út menti kovácsműhely.

A belvárosban narancssárga-vörös színben pompázó zsinagóga a századfordulón 1904-ben épült neoreneszánsz, mauritániai stílusban. A vasbeton szerkezetű építmény külső fala égetett téglával és vörös kerámia lapokkal borított.