Az Ung folyó kanyarulata felett mintegy 24-30 méter magasságban található az ungvári vár. A vár a magyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt magyar seregek először Hung (Ung) vára mellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Álmos nagyfejedelem hatalmát fiának, Árpádnak.

  Szerednye nevezetessége a XIII. századi, feltehetően a templomos lovagok által épített várrom. Ma már csak lepusztult romjai tekinthetőek meg a Dobó család lakhelyének. Az eredetileg egyetlen toronyból álló építmény egykor kedvenc tartózkodási helye volt az egri várkapitánynak, Dobó Istvánnak.

  Az Uzsoki-hágó felé vezető út védelmére szolgáló nevickei vár a 13. század végén épült. Neve a nevisztka – mennyasszony szóból ered. A várral kapcsolatban több legenda is született, ezek közül a legismertebb a vár borostyánjáról szóló:a nevickei várúr, Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a mennyasszonyát, aki ezért bosszúból sereggel indult a vár ellen.

 Egyike Kárpátalja legrégibb építészeti műemlékeinek, mely a Nagyszőlőstől a Fekete-hegyhez vezető úton, egy csöndes park közepén, egzotikus fák között áll. Keletkezése a XVI. század közepére tehető. A vidék akkori urai, a Perényiek építtették.

  A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak a Kankó-vár, egykori nevén Ugocsavár romjai. A honfoglalás után a magyarok kisebb erődítményt emeltek a Fekete-hegyen, amely védelmet nyújtott a vidékre gyakran betörő besenyők ellen. Az első írásos említése a várnak 1308-ból származik. Ekkor a Borsa család birtoka.

A munkácsi Rákóczi kastély, másnéven Fejér-ház jelenlegi kétszintes, U-alaprajzú épülete 1667-ben épült. A Rákócziak egyik fő rezidenciájának számító kastélyt egykor tornác vette körül. 1703. júniusában II. Rákóczi Ferenc Lengyelországból visszatérve elfoglalta a Fejér-házat. Itt keveredett harcba először a Hercule Montecuccoli vezette labancokkal. A rosszul felfegyverzett kurucokkal Rákóczi Ferenc viszavonulásra kényszerült a Kárpátokba, ahol csatlakozott hozzájuk Bercsényi Miklós vezette svéd és lengyel zsoldossereg.

   Kárpátalja egyik legdrágább várának számító királyházai Nyalábvár a XIII. század végén épült. A Tisza völgyét ellenőrzése alatt tartó vár nevét a búzakéve (nyaláb) alakjáról, míg mások szerint a sáncol épütésénél használt rőzsenyalábokról kapta.

Huszt városa a Nagyág és a Husztka tiszai torkolatánál létesült. Neve a négy kiváltságos város – Hosszúmező, Visk, Sziget és Técső – kezdőbetűiből származik, egy másik változat szerint azonban a Husztka patak nevéből kapta: a szláv husztka = kendő főnévből, mely a völgy formájára utal, ahol a város fekszik.

   A Borzsa folyó és a Dolha patak összefolyásánál fekvő település a XIV. században alakult ki. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Szvinka patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 1383-ban még Hosszúmező néven szerepel a dokumentumokban. Valószínüleg a falu mai neve a szláv dlhá=hosszú melléknévből származik.

  A Munkácstól északkeletre található beregvári Schönborn kastély 1890 és 1895 között épült a 19. században divatos angol Tudor-féle stílusban. Zuilbrandt Gregersohn tervei alapján épült az asztronómia jegyében, ugyanis 365 ablaka, 52 helyisége, 12 bejárata és 4 tornya van.