Az Árpád-kor első évszázadaiban a Feketepatak földjének nevezték Ugocsa vármegye egész északnyugati részét, melyen a későbbiekben három település jött létre: Verbőc, Salánk és Feketepatak (bár a hagyomány szerint az 1241-1242-es tatárjárás után keletkezett Salánknak volt egy elődje, Bacsófalva, mely teljesen elpusztult a mongol invázió során). Verbőc nevével – Vrbeuch formában – elsőként egy 1251-ben, IV. Béla uralkodása idején kiállított oklevélben találkozhatunk, s a községet a falun egykor átkanyargó Vrbovac patakról nevezték el (a szláv szó jelentése: �űzfával benőtt hely, füzes�. Ám e vízfolyásnak ma már nyomát sem találjuk, a lakosság ugyanis lecsapolta a településen átfolyó patakokat, köztük a Vrbovacot is, nehogy áradások alkalmával elöntsék a település kisebb-nagyobb részeit.

A Máramarosi-medence földrajzi középpontjában, az ezer méteres magasságba tornyosuló, fenséges Nereszen-hegy aljában, a Tisza jobb partján terül el Técső városa, melynek 13 000 lakója közül 4000-en magyarnak vallják magukat, így ez a közösség a Felső-Tisza-vidék egyik jelentős magyar nyelvszigeteként emelkedik ki a környező ruszin tengerből.

Nemrég a Kárpátinfo könyvek sorozatban napvilágot látott a Havasi délibáb könyv második kiadása. Az útikönyv vidékünkre látogató turistát Beregszásztól, az egyre inkább szépülő kisvárostól, a kárpátaljai magyarság szellemi központjától egészen a legendákkal övezett Szinevéri-tóig kíséri. Kovács Elemér, a kötet szerzője nem csupán azokat a történelmi emlékhelyeket, természeti látnivalókat mutatja be, amelyek az említett útvonalon találhatók, a sok érdekes fotót tartalmazó kiadványból a kárpátaljai magyarok mellett a velünk sorsközösséget vállaló ruszinok, románok és németek történelmével, mai életével is megismerkedhetünk. A mostani kiadvány az olvasó változó igényeinek megfelelően új szerkesztési elveket követ. A legfőbb szempont az áttekinthetőség, a tudásanyag rendszerezése.

Az Ukrajna 7 Csodája össznemzeti akció szervezői kedden kihirdették az internetes szavazás és a szakértői csoport javaslatainak   összegzéseként született végeredményt.

Ungváron a görög katolikus székesegyháznak vivő hangulatos Duhnovics utcán Tourinfo iroda nyílt. A megyében immáron hét ilyen jellegű, a hozzánk látogató vendégek széleskörű tájékoztatását felvállaló intézmény működik, ám a legújabb különösen fontos a magyar anyanyelvű  turisták számára. És nem csak azért, mert számukra minden lényeges információhoz, szolgáltatáshoz ezen a nyelven juthatnak hozzá, hanem azért is, mert az iroda igen sok, Kárpátalja történelmével, műemlékeivel, természeti látnivalóival foglalkozó magyar nyelvű kiadványt kínál az ide betérőknek. Az itt megvásárolható ajándéktárgyakat – faragásokat, szőtteseket, festményeket, kerámiákat, gyékényből és kukoricacsuhéból font használati tárgyakat – is úgy válogatták össze, hogy azok a helyi kézműves és iparművészeti hagyományokat és törekvéseket reprezentálják.

Turisztikai információs központ és kiállítóterem nyílt a megyeszékhely belvárosában.
A magyarországi Corvinus Zrt. támogatásával létrehozott iroda a három éve Beregszászban európai uniós támogatással megnyitott hasonló nevű intézmény mintájára jött létre. Szolgáltatásaik közé idegenvezetések szervezése, túraútvonalak kidolgozása, marketing, információ-menedzsment, szakmai segítségnyújtás és tanácsadás tartozik.

Beregszásztól 24 kilométerrel nyugatra egy 1700 lelkes község, Zápszony házai simulnak csendesen a messzeségbe nyújtózkodó síkságból kiemelkedő Kaszonyi-hegyek északi lábaihoz. Mint a falu szülötte, Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára kifejti, a település környéke ősidők óta lakott. A falu mellett emelkedő Kova-dombon a múlt századi régészeti feltárások során egy árokkal és földsánccal védett újkőkori település maradványait hozta felszínre az archeológusok ásója, tűzhelyek és használati eszközök, köztük nagyon szép, festett kerámiaedények kerültek elő a földből, tanúsítva, hogy már a Kr. e. IV. évezred embere is kedvelte ezt a helyet.

Évértékelő Gajdos Istvánnal, az UMDSZ elnökével, Beregszász polgármesterével

Maradt erőnk újat, jobbat remélni. Ám a változtatáshoz cselekednünk is kell, nem elég csak tétlenül szemlélni a dolgokat és várni. Aki pedig ezt nem így látja, tevőlegesen nem tesz nemzeti kisebbségünk sorsának jobbra fordulásáért, az közösségünk, magyarságunk ellen követ el megbocsáthatatlan mulasztást.

A fentebbi gondolatokat Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere fogalmazta meg, aki lapunknak adott évértékelő interjújában nemcsak az idei esztendő leglényegesebb történéseit elemezte, hanem előre is tekintett.

A Skorpió Hotel a Kárpátok egyedülálló részén található, ami híres rendkívüli vidékéről, évszaktól független kedvező éghajlati adottságairól, elképesztő növény és állatvilágáról, amelyek együttesen igazán emlékezetessé teszik a nyaralást, s arra ösztönöznek mindenkit, hogy minél többször látogasson el erre a vidékre. A Skorpió Hotel előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Ön  - sok időt megtakarítva - hamar eljuthat Kárpátalja egyedülálló természeti látnivalóihoz, s megcsodálhatja azok szépségét.

Kárpátalja területén a középkorban az Ungvár–Munkács–Huszt–Aknaszlatina vonal mentén húzódott a magyar–ruszin nyelvhatár, mely mostanára – számunkra hátrányosan – dél és nyugat felé tolódott el. Ám Ungvár és Munkács között, az utóbbi várostól kilenc kilométerrel északnyugatra, van egy település, a 3280 lelkes Beregrákos, ahol a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1493 magyar él, jelentős nyelvszigetet alkotva.