.jpg)
A Volóci járás Kárpátalja északnyugati részén helyezkedik el, hegyvidéki terület nemzetközi határa nincs. A Volóci járás a népvándorlás során volt fontos tranzithely, a Vereckei-hágónak köszönhetően, amely kapuként funkcionált a nomád népek számára a Kárpátokon túlról a Kárpát-medence felé. A honfoglaló magyarok nagy része is itt lépett az új haza földjére, majd később innen indították halicsi hadjárataikat az Árpád-házi királyok is. Ennek következtében nem csak átkelő, hanem csatatér is volt sok esetben, gyakran esett áldozatául kijevi, tatár, halicsi támadásoknak. Ezekben az időkben a helynek két elnevezése volt: „res nullis” – senki földje, valamint „terra indagines” – ütközetek földje.
Az első írásos említések Volócról a 15. századból valók, mint a Perényi család birtoka, majd a 17. században a munkácsi uradalomhoz, 1728-tól pedig a Schönbornokhoz került. A volóci járás 1946-ban jött létre, lakosai manapság 98 %-ban ukránok és ruszinok. A járási székhely Volóc, a hegyi Vicsa patak völgyében, a Plaj és Temnetik csúcsok lejtőin terül el. Nevezetességei: Történeti-honismereti múzeum, Mennybemenetel fatemplom,
A volóci járáshoz közigazgatásilag 2 városi jellegű település és 24 község tartozik. A járás legmagasabb pontja az Asztag (Stoj) csúcs, melynek magassága 1681 méter. A járás területén 7 ásványvízforrás található. A járás turisztikai szempontból fontos nevezetességei a Vereckei-hágó, fatemplomai, az Árpád-vonal bunkerei, a Csortiv Mlin vízesés, a Potik Osza védett terület, a vidék természeti környezete és gazdag állatvilága.
A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek közt biztosítja az áthaladást 839 m magasan. Szerepe mára már nem jelentős, a Kijev-Csap főútvonal elkerüli a hágót. A múltban betöltött szerepe ennél sokkal fontosabb volt. Itt jöttek be honfoglaló őseink a Kárpát-medencébe, ezért minden magyar számára fontos zarándokhely. Több ízben építettek vagy próbáltak építeni emlékjelet a honfoglalás tiszteletére, melyet azonban vagy leromboltak, vagy nem is engedtek felépíteni. A hosszú évtizedekig tartó huzavona végére 2008-ban került pont, amikor is Matl Péter munkácsi szobrász alkotása felépült a hágón. Sajnos, az elmúlt években többször is megrongálták vandálok az emlékművet, de soha nem helyrehozhatatlanul. A hágóra Alsóverecke településen keresztül juthatunk, meglehetősen rossz állapotú úton.
A Vereckei hágótól 13 km-re található Feldsőgereben település, ahol az Árpád-vonal bunkereinek viszonylag épen maradt részét tekinthetjük meg. Magyarország 1940-ben kezdett hozzá a hegyvidékhez illeszkedő Árpád-vonal kiépítéséhez, a hegy belsejébe falépcső vezet, az átjáró is deszkából készült, a balra és jobbra elágazó boltíves folyosók az egykori háborús idők hangulatát idézik, amelyek menedékül szolgáltak a támadó szovjet csapatok elől.
A járás híres fatemplomai: XIX. századi mennybemenetel templom – Jalovo, 1848-as káplna a rabszolgaság eltörlésének emlékére – Felsőverecke, XVII. sz. Szentlélek templom – Hukilivij.
A téli sportok szerelmeseit Szarvasházán várja síelési lehetőség 200-800 méteres sífelvonókkal. Szintén a település közelében található a Magas Kő hegyen létrehozott állami fauna-flóra természetvédelmi terület is.
A járásban 6 művészeti együttes működik, melyek közül a legnépszerűbbek: a járási Kamarakórus, Pláj népi tánc és énekegyüttes, Verhovinka népi folklór együttes.
Minden év februárjában Volóc téli motívumai elnevezéssel járási fesztivál kerül megrendezésre Szarvasházán, amikor is a téli sportokban mérettethetik meg ügyességüket a bátrak. A rendezvényen megyei és helyi művészetei csoportok lépnek fel. Minden év augusztusában Kárpátok kupa elnevezéssel nemzetközi nyílt ejtőernyős bajnokságot bonyolítanak a járási székhelyen, Volócon.
