.jpg)
A nagyszőlősi járás Kárpátalja megye legdélebbi vidéke, mely délnyugatról Magyarországgal, délkeletről pedig Romániával határos. Közigazgatásilag 1 város, 2 városi jellegű település és 47 község tartozik a járáshoz. A lakosság 71 %-a ukrán nemzetiségű. A járási székhely Nagyszőlős 15%-ban magyarok lakta város. Nagyszőlős környéke a XI. század vármegye rendszerében Borsova vármegye részeként működött, majd a XIII. században Ugocsa vármegye szerveződött meg a területén Szőlős központtal. Akkoriban a mainál mintegy kétszer nagyobb terület tartozott a megyéhez, melynek jelentős hányada ma Románia része.
A járás alapvetően síkvidéki jellegű, legmagasabb pontja az 556 méterrel a tengerszint felé magasodó Fekete-hegy. Talán ennek is köszönhetően kiemelkedően jók a környéken a mezőgazdasági feltételek, a vidék régóta ismert és híres szőlőiről és borairól. A járás legnagyobb folyói a Borzsa és a Tisza.
A nagyszőlősi járás területén két középkori vár romjai is fennmaradtak: a Nyalábvár, mely Királyházától délre található valamint az Ugocsai vár, más néven Kankó vára, melynek romjai a Fekete-hegyen találhatóak. Egyéb építészeti emlékek Nagyszőlősön: Perényi kastély, Ferences kolostor és templom, református kőtemplom, Nagyboldogasszony templom, Perényi Zsigmond szobra, Bartók Béla emléktábla. Természeti látványosságok a környéken: Fekete-hegyi Védett Terület, Kárpátalja megye legmelegebb pontja a Teplica (meleg vizű)-forrás.
A Tiszabökényből Tiszapéterfalvára vezető főút közelében találjuk a Tiszaháti Tájmúzeumot, vagy más néven Skanzent. A Tiszaháti Tájmúzeum jellegét tekintve egyedülálló a térségben: a kárpátaljai magyarság történelmének és a tiszaháti magyarság népi kultúrájának hiteles bemutatására hozták létre 1978-ban. Szerkezeti felépítését tekintve két egységet foglal magába: az 1890-ben épült Fogarassy-kúriában berendezett helytörténeti kiállítást és a falumúzeumot. Tiszapéterfalva településen Képtár is működik, melyet 1986-ban hoztak létre. Gyűjteményében közel 200 festmény és szobrászati alkotás található. A településen sport és üdülőkomplexum üzemel, szomszédságában pedig Vidámpark.
Sósfalu (Novoszelica) községben palánkkal körbekerített, zsindellyel fedett fatemplom áll, mely 1669-ben épült. A gótikus jellegű építmény kívülről monumentálisnak tűnik, belső tere azonban parányi. Teljes körű restaurálását 1981-ben végezték el, azóta múzeumként működik valamint a nagyobb egyházi ünnepeken a görög katolikus szertartás egy része is itt zajlik. A településen kisebb etnográfiai múzeum is működik, 3 kiállító teremmel, ahol a régi falusiak életébe és munkásságába pillanthatunk be.
Tiszaújlak központjában található a tiszaújlaki sóház, melynek falán emléktábla díszeleg Esze Tamás márványba vésett képmásával, aki a szabadságharc idején is és azt megelőzően is Máramarosból szállította a sót. A település határában található a Turulmadaras emlékoszlop, ahol a kárpátaljai magyarság minden év júliusában megemlékezik az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulójáról.
Tradicionális rendezvények a járásban: Által mennék én a Tiszán…… a magyar népzene és néptánc versenye (március, Tiszapéterfalva), Dél-Ugocsai hímes tojások bemutatója (április, Akli), Szőlészek és borászok járási fesztiválja (május, Nagyszőlős), Eperfesztivál (június, Szőlősgyula) Turul ünnepség (július, Tiszaújlak), Kárpátaljai Könnyűzenei, Képzőművészeti és Tánc Fesztivál (július, Tiszapéterfalva), Jurta tábor (július, Salánk), Tiszaháti Máléfesztivál (augusztus, Tiszabökény), Kristály fürtök - a modern tánc és ének megyei szabadtéri fesztiválja (augusztus, Nagyszőlős), Dél-Ugocsai Szilvából Készült Gasztronómiai Finomságok Fesztiválja (augusztus, Aklihegy).
