.jpg)
A Huszti járás Kárpátalja középső részén helyezkedik el, délről Romániával határos. A Huszti járás területének 60%-át erdőkkel borított hegyek foglalják el. Legmagasabb pontja a Mencsul-hegy (1501 m), amely a Técsői járással közös határon fekszik. Közigazgatásilag 1 város, 1 városi jellegű település és 56 község tartozik a huszti járáshoz. A lakosság 92 %-a ukrán.
A járási székhely, Huszt abban a völgyben terül el, ahol a Nagyág folyó beleömlik a Tiszába. Huszt nevezetességei: vára és református erődtemploma. A Huszti vár története nagyjából a XII. század végétől ismeretes, mint a Magyar Királyság stratégiai fontosságú vára, ahonnan a só szállítását felügyelték. 1766-ban villámcsapások következtében kigyulladt és leégett. Soha nem építették újjá, ma már csak romjait láthatjuk, melyekről festői kilátás tárul elénk. A huszti református templom a XIV. században épült és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. 1524-től a reformátusok tulajdona, falait értékes freskók díszítik. Huszton 1953 óta Honismereti múzeum is működik.
A huszti járási Körtvélyesen (Grusovo) található Kárpátalja egyik legértékesebb néprajzi múzeuma. Tehza Vaszil műgyűjtő a saját házát rendezte be múzeumnak. Kiállítási tárgyak a XIX.-XX. század elejeről származó népi kultúra legszebb darabjai: szőttesek, népviseleti ruhák, törölközők, népi cserépedények, fegyverek, pénzérmék, kézzel írott régi könyvek.
A huszti járás egyetlen, jelentős számban magyarok lakta települése Visk, a valamikori 5 koronaváros egyike. Nevezetességei: XIV. században épült református temploma, a viski vár romjai, tájház, kukorica levélből „csuhéból” font kézműves termékek. A településen falusi turizmus keretében várják a vendégeket.
A huszti járás másik nevezetes települése – Iza, a kosárfonók hazája. A település lakossága kosárfonásból él, és az utcákon kínálják portékáikat a turistáknak. A gyerekek is értenek a vesszőfonáshoz, ügyes kezekkel készítenek fonott kerti bútorokat, kosarakat, kenyér és újságtartókat, kisebb csecsebecséket. A település közelében szarvas farm található, ahol foltos szarvasokat tenyésztenek.
Értékes fatemplomok díszítik a járást Szeklence, Mihalka, Danilovo, Ósándorfalva településeken. Többségük a XVII. században épült.
A járás területén a Kiresi tisztáson található az élővilág egyik különleges természeti képződménye – a Nárciszok völgye védett terület. Ez az egyetlen hely Ukrajnában, ahol a keskenylevelű nárcisz természetes környezetben, összefüggő területen virágzik, általában május elején-közepén.
A huszti járásban található az ú. n. Kárpátaljai tenger, vagyis a Vilsanszki víztározó, a Talabor-Nagyág vízerőmű, valamint a vulkanikus Lipovecki-tó. A járás gazdag ásványkincsekben, különösen pedig ásványvízforrásokban. Közülük legismertebb a Sajáni, melynek gyógyhatásait kihasználandó népszerű szanatórium üzemel a környéken, ahol belső szervi panaszokat kezelnek. A szanatórium közelében több halastó található, melyen csónakázási, horgászati lehetőséget biztosítanak. A környező hegyekben sok a gomba, erdei gyümölcs.
Téli időszakban Veléte és Saján települések közelében sífelvonók és kölcsönzők is üzemelnek.
Minden év májusában „Szivárvány a Tisza fölött” néven művészeti fesztivált rendeznek Huszton, a járási székhelyen. Szintén ebben a hónapban kerül sor a Kiresi tisztáson az Arany nárcisz énekfesztivál lebonyolítására, a nárciszok virágzása idején.
