.jpg)
A beregszászi járás Kárpátalja megye déli részén terül el, határos Magyarországgal, terültén több határátkelőhely is üzemel. Közigazgatásilag 1 városi jellegű település és 43 község tartozik a járáshoz (a járási székhely, Beregszász különálló közigazgatási egység). A járás lakosságának több mint 75 %-a magyar anyanyelvű. A járási központ Beregszász síkvidéken terül el, ám északi és déli oldalról szőlőültetvénnyel borított vulkanikus típusú dombok határolják.
A honfoglaló magyarok a Beregszászi járás keleti területein 894-ben kezdtek megjelenni. I. István uralkodása alatt jött létre a borsovai várispánság, amely ekkor Ungvár után a vidék második legfontosabb települése. A XII. század során szász telepesek költöznek a környékre. 1271-ben Lampertszásza (Beregszász) vált a környék központjává, elkezdődött a Bereg vidék fénykora, melynek a krími tatárok 1566-os pusztítása vetett véget.
Beregszász, a járási székhely a Vérke patak két partján terül el. Közel 50 %-ban magyarok lakta város egyben a magyarság kulturális központja is. Itt működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola valamint az Illyés Gyula Beregszászi Magyar Színház is. A város egyéb nevezetességei: Beregi múzeum, a régi Törvényszéki Palota épülete, Bethlen kastély, az Úri Kaszinó épülete, XV. századi római katolikus templom, a régi Megyeháza épülete, régi Zsinagóga és rituális fürdő épülete.
A síkvidéki járás szinte teljes területe alatt termálvíz található, ami mintegy 800 méteres mélységből 18-80 °C hőmérsékleten tör a felszínre. Beregszász és Kaszony környékén ennek bázisán népszerű fürdők üzemelnek. A járás területén húzódott valamikor a Fekete mocsár, melynek maradványa a Déda település közelében található tó, mely szintén kedvelt kirándulóhely.
Régi, műemlék templomok találhatóak Kígyós, Bene, Csetfalva, Hetyen és más településeken. Kovászó és Mezővári közelében középkori várromok maradtak fenn.
A beregszászi járás 2 legnagyobb múzeuma a beregszászi Beregi honismereti múzeum és képtár, valamint a Nagyberegi Szőttes múzeum. A szőttes múzeum kiállítási tárgyai között olyan régi, lenvászon alapanyagú szőtteseket is találhatunk, melyek kora több mint 130 év. A múzeumnak saját gyűjteménye van régi vasalókból és más háztartási eszközökből, valamint fonó és szövőszékekből.
A beregardói Perényi udvarház patinás épülete évszázados fák árnyékában húzódik meg. A kastélyt a Perényi-család építtette a XVIII század végén, mai formáját többszöri átalakítás után nyerte el. Ebben az épületben született 1783-ban báró Perényi Zsigmond, aki az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanúja volt. Tiszteletére emléktáblát helyeztek el az udvarház falán 1999-ben. A Fedák kastély, melyet Fedák Sári, a magyar operett csillaga építetett szülei számára, s ahol ő is gyakran tartózkodott, ma a Kárpátaljai Református Egyház Zsinati irodájának ad otthont. Az 1804-ben klasszicista stílusban épült Kajdy kúria Mezőgecse településen található. Jánosi településen Borház várja a turistákat, ahol neves kárpátaljai boros gazdák boraiból szerveznek kóstolókat.
Tradicionális rendezvények a járásban: Mezőgecsei böllérverseny (január), Beregszászi Borfesztivál (március), Beregszász város napja (május), Motoros találkozó (június), Töltött káposzta fesztivál (június), Lekvárfőző fesztivál és szüreti mulatság (augusztus), Barátság Határok Nélkül Fesztivál (szeptember), Kárpátaljai Magyar Vőfélytalálkozó (október), Betlehemes találkozó (december).
