A BEREGSZÁSZI JÁRÁS Kárpátalja déli részén helyezkedik el. Északon a munkácsi, nyugaton az ungvári, keleten az ilosvai és nagyszőlősi járással, délről pedig Magyarországgal határos. A járás területén egy város (Beregszász), egy nagyközség (Bátyú), és 42 község található, ami 23 községi tanácshoz tartozik. A járás lakossága 53 800 fő.

Az UNGVÁRI JÁRÁS Kárpátalja nyugati részén terül el, határos Magyarországgal és Szlovákiával. Alapterülete 0,9 ezer km˛, lakosainak száma 191,8 ezer fő. A járásban található a megyeközpont, Ungvár városa, lakosainak száma 117,1 ezer fő.

Az alföldi jellegű járásban található Ukrajna legnyugatibb pontja (1,5 km-re Salamon községtől), valamint legalacsonyabban fekvő községe, mely 101 méterrel a tengerszint alatt terül el (Orosz Gejőc község). A felszínformálásban jelentős szerepet töltöttek be a járás nagyobb folyói – a Tisza, az Ung és a Latorca. A vidék soknemzetiségű lakossága között találunk ukránokat, magyarokat, szlovákokat, oroszokat, romákat. A járásban több jelentős történelmi és építészeti műemlék található: templomok és székesegyházak, ősi várak, múzeumok.

A MUNKÁCSI JÁRÁS a megye nyugati részén helyezkedik el. A járás területe – 1,1 ezer. км˛. Lakossága 183, 2 ezer fő. 89 községet foglal magába, járási székhelye Munkács.

ÉRDEKESSÉGEK: a vidék gazdag történelmi és építészeti emlékekben. A különböző nemzetiségű emberek, akik egy területen élnek érdekes hagyományokkal rendelkeznek. Élnek itt ukránok, magyarok, németek, oroszok, szlovákok, romák. A járásban sok üdülőhely, számos gyógyszanatórium található.

A NAGYBEREZNAI JÁRÁS Kárpátalja északkeleti részén terül el. Határos keletről a volóci-, délről a perecsenyi járással, nyugatról Szlovákiával és Lengyelországgal, északról pedig Lviv megyével. Határátkelővel rendelkezik. Területe 800 km˛, lakossága közel 30 ezer fő. A járásban található Ukrajna leghosszabb vasúti alagútja, Scserbin (Csorbadomb) és Voloszjanka (Hajasd) között, melynek hossza 908 méter.

A terület a hűvös időjárás miatt sokáig lakatlan volt. Nagyberezna a megye legviharosabb járása. Évi 43 viharos napot tartanak számon. A járás területe hegyvidéki jellegű, erdők, hegyek, folyók, patakok tarkítják. Gazdag ásványvíz-forrásokban és ásványkincsekben. A területen sífelvonók hotelek, motelek, kempingek működnek. Adottságait ki is használja a térség, az idegenforgalom magas színvonalon működik a járás szinte minden pontján. E terület nevezetességei közé tartoznak az ódon fatemplomok és más épitészeti remekművek. A járás területére 1866-ban becsapódott Knyahinanszki meteorit maradványait különböző múzeumok őrzik. A járásban karsztbarlang található.

A VOLÓCI JÁRÁS Kárpátalja északi részén terül el. Területileg a hegyi járások közé tartozik. Határos a Lvivi területtel, a nagybereznai, a szolyvai és az ökörmezői járásokkal. Területe 544 km˛. Lakossága 24,9 ezer fő. A járás területén 26 község található. A volóci járásban a bojk nemzetiség van túlsúlyban.

Különlegességek: a volóci terület nagy történelmi múlttal rendelkezik. Tiszta a levegője, az itteni emberek vendégszeretőek, ami megfelelő feltételeket biztosít a turizmus fejlődéséhez. Itt található a “Pikuj” elnevezésű védett terület, a Magas kő emlékmű, számos ritka növényfaj honos ezen a vidéken.
A Verhovinai gerinc lejtőin ered a Latorca folyó.
Felsőgereben és Vezérszállás falvak mellett megtekinthető a II. Világháború idején megerősített védelmi rendszer az Árpád-vonal.
A Kárpátaljai Volóci-járás területén 7 ásványvízforrás található.

ELHELYEZKEDÉS: A Fekete-hegy lábánál, a Tisza jobb partján, az ukrán-magyar határtól mintegy 17 km-re festői környezetben terül el az egykori Ugocsa vármegye központja - Nagyszőlős városa. A nagyszőlősi járás Kárpátalja déli részén helyezkedik el. Határos nyugatról a beregszászi, északról az ilosvai, keletről a huszti járásokkal. Délkeletről Románia, délnyugatról Magyarország határolja. Területe: 700 km˛, lakossága 118,5 ezer fő. Nemzetiségi összetétele ukránok-71,5 %, magyarok-24,8 %, továbbá oroszok, románok, zsidók és egyéb nemzetiségek. A járásban két városi típusú település (Tiszaújlak és Királyháza) és 46 falu található.

Az ILOSVAI JÁRÁS gyönyörű környezetben, az alföld és a hegyvidék határán, Kárpátalja megye közepén terül el. A járás a megye minden jellegzetességét magába foglalja. A járás alapterülete 943 km˛. Lakosainak száma 99 ezer fő. A lakosok nemzetisége többségében ukrán, de jelentős számban élnek itt még németek, magyarok és romák is.

A járás területét többségében hegyek borítják. Ezek közül a Kuk és a Buzsora csúcs a legismertebb a turisták körében, hisz tetejükről csodás kilátás nyílik a Borzsa havasokra.

A járás felszínének kialakulásában jelentős szerepet játszottak a területén áthaladó Borzsa és Ilosva folyók, a csörgedező patakok, a különböző ásvány- és termálvíz források.

Ha valaki tüzetesen megszemléli a vidéket, csodálatos növényi kultúrák tárulnak a szeme elé. Közel 2000 növényfaj él a járásban, melyek közül több mint 44 faj ritkaságnak számít.

A járás Dolha nevű községében zajlott az első emlékezetes csata a kurucok vezetésével 1703. június 7-én, mely a magyar történelem jeles eseménye mindmáig. 1865-ben itt nyílt meg az első Kárpátaljai szénbánya Ilonca község határában.
A járásban különleges fatemplomok láthatóak, valamint Zárnya községben pravoszláv női kolostor, míg Misztice községben női görög-katolikus kolostor is található.

Az ÖKÖRMEZŐI (hivatalos ukrán elnevezése mizshirjai) járás a festői szépségű Kárpátok elővonulatainak lankás vidékein, Kárpátalja északkeleti részén terül el. Területe: 1,2 ezer km˛. Lakosainak száma 49,4 ezer fő, melynek 98%-át egy ukrán etnikai csoport, a bojkok alkotják. A járásban 44 település található. Járási központ Mizshirja (Ökörmező) városi jellegű település. A járásban nincs vasúti közlekedés. A legközelebbi vasútállomás a szomszédos volóci járásban található.

Az ökörmezői járás területének több mint fele ökológiailag tiszta környezetben, természetvédelmi területen található. A hegyvidéki jellegű térségben, bükk és fenyőerdők borítják a környező hegyeket. A járásban 53 ásványvízforrás található, melyek gyógyhatása már több évtizede ismert a környéken. A Szineviri Nemzeti Park szintén a járás része, úgy mint a megye legnagyobb tava, az emberek által csak tengerszemnek nevezett Szineviri-tó.

Az Ung és a Turja folyók ölelésében található a PERECSENYI JÁRÁS mely Kárpátalja megye egyik gyöngyszeme. A járás a megye nyugati részén terül el, s határos a szlovákiai Kassa vidékével, valamint Kárpátalja öt járásával: a nagybereznai, a volóci, az ungvári, a szolyvai és a munkácsi járásokkal. A perecsenyi járás alapterülete 626 km˛, lakosainak száma 31,5 ezer fő. A lakosság többségében ukrán nemzetiségű, de elszórtan kb. 10 nemzetiség él együtt békésen ezen a vidéken. A járás központja Perecseny.
A járás jellegét tekintve hegyvidéki, különlegességét folyói adják, melyek mintegy hálóként terülnek a járásra. Legmagasabb csúcsa az 1472 méter magas Polonina Runa. A hegyevidéken több természetes vízesést is megcsodálhatnak az idelátogatók. Közülük a legismertebb a Sipot és a Vojvodin-vízesés.

A RAHÓI JÁRÁS Kárpátalja legnagyobb kiterjedésű és legmagasaban fekvő járása, mely délen Romániával, keleten Ivano-Frankivszk megyével, északon pedig a técsői járással határos. A járás alapterülete – 1,9 ezer km˛. Lakosainak száma 92 ezer fő. Összetételét tekintve 12 nemzetiség él a járásban. Jelentős létszámban élnek itt az ukrán néprajzi csoport tagjai, a huculok. A járás központja: Rahó.

A járás területén található a Kárpátok legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061m), s még legalább öt olyan hegycsúcs, melyek magassága megközelíti a 2000 métert. A rahói járásban ered a Duna leghosszabb mellékfolyója, a Tisza.

A festői szépségű erdőkkel borított hegyvidék a Kárpáti Bioszféra Rezárvátum része, mely a nemzetközi bioszféra rezervátumok hálózatához tartozik az UNESCO minősítése szerint. A rahói hegyek magaslatain olyan különleges növényi kultúrákkal találkozhatunk, mint például a havasi gyopár, mely Ukrajnában csak a rahói járásban virágzik, s világviszonylatban is nagyon ritka. A járás területén 82 ásványvízforrás található, melyek közül a Kvaszi (Tiszaborkút) községben található magas ásványianyagokat tartalmazó gyógyvíz nemzeti szinten is elismert gyógyhatással rendelkezik.