Szerednyei várrom

  A vár a legősibb középkori várak, közé tartozik. Szerednye már az i.e. IV. évezredben lakott település volt. A XV. században kapott a város mezővárosi rangot. A helyiek aktívan részt vettek a II. Rákóczy Ferenc vezette szabadságharcban. A vár romjai a község délnyugati részén találhatóak. A vár egy négyzetes toronyból állt, falainak vastagsága 2, 65 m. A vár faragatlan kövekből épült, de a falak külső felületein a köveket simára csiszolták, magasságuk eléri a 12 métert. A toronynak három szintje volt.  A várat három sáncárok veszi körül, amelyen egykor csapóhíd lehetett. A vár a Rákóczy szabadságharc után kezdett romlásnak indulni, újjáépítésére nem került sor.
  Egy helyi legenda szerint valamikor földalatti alagút kötötte össze az ungvári várral. Ha alagút nem is, de régi pincehálózat található Szerednyén. A szerednyei borok híresek voltak Európa szerte, a feljegyzések szerint Nagy Péter orosz cár is szívesen fogyasztotta a helyi borokat, melyekből nagy tételben rendelt udvarába.