Ungvári vár

  A XI-XIII. századokban a vár a magyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyamán az Ungvári vár különböző nemesi családok tulajdonába került. Az 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai.
  1679-ben Thököly Imre és serege megszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi Miklós tulajdonába került, aki megerősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. Az ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez.  A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, helyreállítását később végezték csak el.  1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.
  Az Ung folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megmaradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, amely valószínűleg a XVIII. században épült.
  A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely egykor a Munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos középkori épületmaradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja. Jelenleg az ungvári várpalotában található Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum közel 30 kiállító teremmel.
  A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és néprajzi múzeum található.